Gazdaság és reklám

Az ókori Rómában az utcalányokat könnyű volt felismerni, mert a kötelező előírások értelmében nem hosszú stólát viseltek alsó ruhájuk felett, hanem férfias tógát. Az elsődleges cél természetesen az volt, hogy még véletlenül se lehessen velük összetéveszteni a "tisztes matrónákat", de így a megjelenésükkel egyben azt is jelezték, hogy milyen "szolgáltatásokat" nyújtanak. És ezzel már el is jutottunk a reklámig, amely lényegében azóta létezik, amióta egyeseknek több van valamiből, másoknak kevesebb, illetve amióta egyesek bizonyos dolgokat akarnak kínálni másoknak, és ez egyben mintha azt is jelentené, hogy a vadászó-gyűjtögető társadalmak kivételével mindig és mindenütt szükségképpen megjelenik a reklám. A Bruttó mostani adásában dr. Virányi Péter reklámszociológussal, a BME címzetes egyetemi docensével arról beszélgetünk, hogy mi is a reklám valójában, mennyire van összefonódva a gazdasággal, és például milyen hatással volt a reklámiparra a 2008-as válság.

Elindult a Bruttó c. közgazdasági műsor a Civil Rádióban

A Bruttó első adásának témája a 2008-as pénzügyi válság, illetve általában véve a különböző gazdasági válságok természete volt, és Túri Anikó mint szerkesztő-műsorvezető dr. Galántai Zoltánnal (mint globális gazdaságtörténésszel) beszélgetett. Utólag azt választottuk mottóul, hogy
"… a való életből származó és a múltra vonatkozó adatok sokkal inkább értelmezhetőek eseménysorként, mint egymástól független megfigyelésekként, holott a valószínűségelmélet ez utóbbit követelné meg. A történelem [azonban] mindössze egyetlen egyetlen mintával szolgál gazdaságról és tőkepiacokról, nem pedig független és véletlen eloszlású számok ezreit... a kép sosem tökéletes... és ami valószerű, az nem azonos a valósággal."
(Peter L. Bernstein: Szembeszállni az istenekkel. A kockázatvállalás különös története)