"...abból, hogy a mindennapi életben nem igazán boldogulunk az előrejelzésekkel, nem szükségképpen következne, hogy egy, a „jövő előre látására" kifejlesztett tudomány sem... alkalmas erre. Elvégre senki sem lenne képes kiszámolni, hogy milyen pályán kell mozognia a Holdra tartó űrhajónak, ha nem állna rendelkezésére a modern fizika és annak eszköztára - tehát miért is ne lenne lehetséges, hogy megfelelő tudományos apparátust használva majd a jövővel is elboldoguljunk?
Amikor H. G. Wells, a modern science fiction megalkotója (akinek a nevéhez olyan művek fűződnek, mint Az időgép és a Világok harca)... felvetette, hogy szükség lenne a „jövő tudományára" (harminc évvel később pedig már arról beszélt, hogy ezzel a témával foglalkozó tanszékeket is létre kellene hozni), akkor éppen ebben a lehetőségben bízott. Ma már viszont úgy gondoljuk, hogy az általánosításokkal és párhuzamokkal mindig óvatosan kell bánni, és attól még, hogy egy űrhajó mozgása pontosan leírható a megfelelő képletekkel, nem szükségszerű, hogy a társadalom működése is ugyanúgy leírható legyen. Itt ugyanis az emberek - a gravitáció törvényeinek engedelmeskedő testtel ellentétben, amelynek nincs választási lehetőse - szabadon döntenek. Azaz: miközben a természettudományokban ugyanaz az ok mindig ugyanahhoz az okozathoz vezet, és ha pontosan ugyanazok az erők hatnak egy pontosan ugyanolyan testre, akkor az pontosan ugyanazon a pályán fog haladni a Hold felé, aközben mi az egyik esetben dönthetünk így, a másikban meg úgy.
Tehát bármennyire szerette volna is Wells (és azóta még sokan mások), a fizikához hasonlóan egzakt jövőkutatásról szó sem lehet." (
forrás)
A mostani adásban Túri Anikó és Galántai Zoltán beszélget a jövőkutatás problémáiról és lehetőségeiről. Aki pedig a
Bruttó FaceBook csoportjában a következő 4 hétben a legnépszerűbb mini-scenáriót teszi közzé, az könyvjutalmat kap:-)
