"...abból, hogy a mindennapi életben nem igazán boldogulunk az előrejelzésekkel, nem szükségképpen következne, hogy egy, a „jövő előre látására" kifejlesztett tudomány sem... alkalmas erre. Elvégre senki sem lenne képes kiszámolni, hogy milyen pályán kell mozognia a Holdra tartó űrhajónak, ha nem állna rendelkezésére a modern fizika és annak eszköztára - tehát miért is ne lenne lehetséges, hogy megfelelő tudományos apparátust használva majd a jövővel is elboldoguljunk?
Amikor H. G. Wells, a modern science fiction megalkotója (akinek a nevéhez olyan művek fűződnek, mint Az időgép és a Világok harca)... felvetette, hogy szükség lenne a „jövő tudományára" (harminc évvel később pedig már arról beszélt, hogy ezzel a témával foglalkozó tanszékeket is létre kellene hozni), akkor éppen ebben a lehetőségben bízott. Ma már viszont úgy gondoljuk, hogy az általánosításokkal és párhuzamokkal mindig óvatosan kell bánni, és attól még, hogy egy űrhajó mozgása pontosan leírható a megfelelő képletekkel, nem szükségszerű, hogy a társadalom működése is ugyanúgy leírható legyen. Itt ugyanis az emberek - a gravitáció törvényeinek engedelmeskedő testtel ellentétben, amelynek nincs választási lehetőse - szabadon döntenek. Azaz: miközben a természettudományokban ugyanaz az ok mindig ugyanahhoz az okozathoz vezet, és ha pontosan ugyanazok az erők hatnak egy pontosan ugyanolyan testre, akkor az pontosan ugyanazon a pályán fog haladni a Hold felé, aközben mi az egyik esetben dönthetünk így, a másikban meg úgy.
Tehát bármennyire szerette volna is Wells (és azóta még sokan mások), a fizikához hasonlóan egzakt jövőkutatásról szó sem lehet." (forrás)
A mostani adásban Túri Anikó és Galántai Zoltán beszélget a jövőkutatás problémáiról és lehetőségeiről. Aki pedig a Bruttó FaceBook csoportjában a következő 4 hétben a legnépszerűbb mini-scenáriót teszi közzé, az könyvjutalmat kap:-)
2010. október 12., kedd
A jövőkutatásról
Címkék:
Delphi,
Galántai Zoltán,
jövő,
jövőkutatás,
megatrendek,
módszerek,
scenárió,
Túri Anikó
2010. szeptember 15., szerda
A Bruttó a FaceBook-on
Mától (vagyis 2010. szeptember 15-től) a Civil Rádió Bruttó című műsorának van FaceBook Csoportja is, amely az alábbi címen érhető el:
http://www.facebook.com/group.php?gid=136177969759728&v=wall#!/group.php?gid=154633914562267&v=wall&ref=ts
Szeretettel látunk mindenkit, akinek van kedve csatlakozni!
Címkék:
Bruttó,
Civil Rádió,
csoport,
faceBook,
FaceBook csoport
2010. szeptember 14., kedd
Korrupció
"Jelentőségéhez mérten a közgazdasági elmélet viszonylag keveset foglalkozik a hivatali hatalommal való visszaélésekkel" és a korrupcióval - állapítja meg Hámori Balázs magyar közgazdász. Ennek "talán az lehet az egyik oka, hogy a [modern] közgazdasági elméletek elsődleges szülőhelyén, az angolszász országokban a legalacsonyabb a korrupció foka, míg azokban a gazdaságokban (például Afrikában, a FÁK országaiban, a Balkánon), amelyekben a korrupció mindent elborít, kevésbé jellemzőek a független közgazdasági kutatások."
Majd pedig azzal folytatja, hogy a korrupción valójában még az sem segít, ha olyan szigorú szabályokat alkotunk, amelyek alól nincs kivétel, hiszen a rendőr még ha mindig és mindenki számára tilos is áthajtani a piroson, "dönthet" úgy, hogy az illető valójában sárgában indult el. És bár "igaz, hogy a sok kivétel megkönnyíti mind a korrumpálók, mind pedig a korrumpáltak helyzetét, de a kivételek hiánya önmagában még nem garancia a korrupció kiküszöbölésére".
A Bruttó szeptemberi adásában Papp Krisztinával (Transparency International, Magyarország) arról beszélgettünk, hogy hol tartunk és mi a megoldás.
Majd pedig azzal folytatja, hogy a korrupción valójában még az sem segít, ha olyan szigorú szabályokat alkotunk, amelyek alól nincs kivétel, hiszen a rendőr még ha mindig és mindenki számára tilos is áthajtani a piroson, "dönthet" úgy, hogy az illető valójában sárgában indult el. És bár "igaz, hogy a sok kivétel megkönnyíti mind a korrumpálók, mind pedig a korrumpáltak helyzetét, de a kivételek hiánya önmagában még nem garancia a korrupció kiküszöbölésére".
A Bruttó szeptemberi adásában Papp Krisztinával (Transparency International, Magyarország) arról beszélgettünk, hogy hol tartunk és mi a megoldás.
2010. augusztus 17., kedd
Liskaland
A Bruttó 2010. augusztusi vendége Egyed Andrea, a Liska Tibor Szakkolégium (BME) elnöke és Bitai Zsolt, a Kollégium tanácsadója volt. A beszélgetés apropójául a 2010-ben ismételten megrendezett Liskaland szolgált, amely mottója: játssz komolyan!
"Képzeld el, hogy felforgathatod a világot! - olvasható a Liskaland web lapján. - Kipróbálhatod magad egy olyan gazdaságmechanikai kísérletben, amely merészen elrugaszkodik a valóságtól...
"Képzeld el, hogy felforgathatod a világot! - olvasható a Liskaland web lapján. - Kipróbálhatod magad egy olyan gazdaságmechanikai kísérletben, amely merészen elrugaszkodik a valóságtól...
- A játékosok érkezéskor egyenlő méretű, ökiben vezetett, kamatozó bankszámlát kapnak;
- A tábort egy árverés nyitja, ahol a résztvevők birtokába kerül a tábor minden funkciója: éttermek, büfék, kocsmák, szállodák, kaszinók, sportpályák; sőt, mozi, szépségszalon, medencés-vízipipás pihenősarok és sok egyéb is;
- A LisKaLand ideje alatt a vállalkozóvá vedlett játékosok egymás között kereskednek termékeikkel, szolgáltatásaikkal, mindezt ökiben. Bankba járnak, hitelt vesznek fel, átutalnak, maguk hozzák meg beszerzési, készletezési és árazási döntéseiket, megszervezik saját marketingjüket, alkalmazottakat vesznek fel;
- Ha valaki csak henyél, az sem hal éhen: erről a modell különleges szabályai gondoskodnak..."
2010. május 25., kedd
A könyvkalózkodás: múlt, jelen és jövő
A könyvnyomtatás első lépésben a textuális stabilitáshoz vezetett el: a nyomdászok már a 16. század elején azzal hirdették magukat, hogy - ellentétben a kódexmásolókkal – képesek egymás után akárhányszor ugyanazt a szöveget pontosan reprodukálni. A tudománytörténész Adrian Johns szerint ez volt a mai értelemben vett tudományosság kialakulásának egyik előfeltétele, elvégre amíg nem lehet pontosan reprodukálni az adatokat, addig nem jöhet létre a mérési adatokra épülő kísérletezés sem.
Defoe a 18. század elején amellett érvelt, hogy a cenzúra helyett az anonim publikációk felszámolása jelentené a megoldást, és a szerző nevesítése a másik tényező. A szöveg megbízható sokszorosítása mellett ma ugyanilyen fontos a szerző személye akkor is, ha nem megbüntetni akarjuk: az egész tudományos hírnév, illetve szakmai hitelesség is ezen alapul. És egyáltalán nem mellékesen ez a kétféle azonosíthatóság vezet el a copyright kialakulásához is. A Bruttó mostani adásában Bodó Balázs médiakutatóval beszélgettünk a copyright kialakulásáról, a file megosztókról, az e-book-ról és hasonlókról.
Defoe a 18. század elején amellett érvelt, hogy a cenzúra helyett az anonim publikációk felszámolása jelentené a megoldást, és a szerző nevesítése a másik tényező. A szöveg megbízható sokszorosítása mellett ma ugyanilyen fontos a szerző személye akkor is, ha nem megbüntetni akarjuk: az egész tudományos hírnév, illetve szakmai hitelesség is ezen alapul. És egyáltalán nem mellékesen ez a kétféle azonosíthatóság vezet el a copyright kialakulásához is. A Bruttó mostani adásában Bodó Balázs médiakutatóval beszélgettünk a copyright kialakulásáról, a file megosztókról, az e-book-ról és hasonlókról.
2010. április 27., kedd
Válság máshol, másképp: a Kelet-ázsiai országok gazadsági fejlődése és válasza a recesszióra gazdaságpolitikai szempontból
A napóleoni háborúk végétől egészen 1836-ban bekövetkezett haláláig mindig a londoni tőzsde délkeleti sarkának ugyanannál a dór stílusú oszlopánál álldogált Nathan Rotschild, a híres pénzember. Egyetlen kivétel volt: amikor egy vicces kedvű férfi 1833-ban jó korán felkelt, és elfoglalta a helyét. Ez a történet azért érdekes most a számunkra, mert Rotschildról hallva valószínűleg mindegyikünknek a mesés gazdagsága jut az eszébe. Ekkoriban azonban valószínűleg nem neki vagy egy másik nyugati pénzmágnásnak volt a legnagyobb a vagyona, hanem egy Vu Ping-csen nevű kínainak, akinek ma már szinte senki sem ismeri a nevét. Ez jól mutatja, hogy mennyire európacentrikus a gondolkodásunk. Ami azonban lehet, hogy meg fog változni, mert az utóbbi évtiezdekeben Ázsia egyes országi elképesztő sebességgel kezdtek fejlődni. A Bruttó mostani adásában György Lászlóval, a BME Pénzügyek tanszékének oktatójával ma négy kelet-ázsiai országról, fejlődésükről és gazdasági helyzetükről beszélgetünk.
2010. március 30., kedd
Gazdaság és reklám
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)